Kiállítások

A Kovács Gábor Gyűjtemény a legrangosabb magyar magángyűjtemények sorába tartozik. Az újkori magyar festészet történetét bemutató kollekció a 18. század elejétől napjainkig terjedő korszak művészetét öleli fel, jelenleg mintegy négyszáz alkotásból áll.

20. századi festészetünk egyik legmarkánsabb képviselőjére, Koszta Józsefre (1861-1949) sajnálatosan kevés fény irányult az utóbbi évtizedekben. Kisebb kiállításoktól eltekintve utolsó gyűjteményes tárlatára a Nemzeti Szalonban került sor a halála előtti évben, 1948-ban, miután az elsők között tüntették ki Kossuth-díjjal nagyszerű életművét.

A művészet iránt elkötelezett informatikai tanácsadó cég, a bécsi székhelyű Qualysoft és a budapesti Kovács Gábor Művészeti Alapítvány több éves együttműködés után a bécsi Collegium Hungaricumban a Tudomány/ Természet/Innováció című kiállítás keretében mutatja be a tudomány és a művészet közötti kapcsolat lehetőségeinek útjait. A mintegy 20 kiállító ad egyéni és változatos válaszokat a tudomány, a legújabb technológiák és a fizikai törvények művészetbe való beágyazására.

Szalay Lajos (1909-1995) minden bizonnyal nemcsak a magyar, hanem az egyetemes rajzművészetnek is egyik legkiemelkedőbb alakja. Pablo Picasso a következőt mondta róla: „Ha két grafikus neve marad fenn az utókornak a huszadik századból, a másik én leszek, ha csak egy, az Szalay Lajos lesz.” 

A képzőművészetben, amit a valóságot ábrázoló művészetnek is nevezünk, mindig különleges jelentősége volt a belső látásnak, látomásnak. A 20. század második felében, amióta a nyugati kultúra egyértelműen a vizualitás korszakába lépett, a tudományok is fokozottabban kutatják, hogy mit és hogyan látunk, illetve mit lát és mit tesz láthatóvá a művész.